Szákszend község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Oroszlányi kistérség
Lakosság: 1521 fő
Terület: 35.93 km2
Népsűrűség: 42,33 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 34
Fekvése
A település a Bársonyos Dél-keleti határán fekszik, az M1-es autópálya nagyigmándi leágazásától 17 km-re délre.
Története
Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.
Szák neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely szláv eredetű. Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén a legjobb tégla készült a megyében. 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hősi halált.
Szend nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.
Szákszend közös iskolája 1962-től, napközi otthonos óvodája 1979-től működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el. Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító. 2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub. Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen.
Nevezetessége
Római katolikus templom (Őrzőangyalok) A templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a 18. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok 19. századi copf munkákKövetkező községek
Szalafő | Szalánta | Szalapa | Szalaszend | Szalatnak | Szálka | Szalkszentmárton | Szalmatercs | Szalonna | Szamosangyalos | Szamosbecs | Szamoskér | Szamossályi | Szamosszeg | Szamostatárfalva | Szamosújlak | Szanda | Szank | Szántód | Szany | Szápár | Szaporca | Szár | Szárász | Szárazd | Szárföld | Szárliget | Szarvas | Szarvaskend | Szászberek | Szászfa | Szászvár | Szatmárcseke | Szátok | Szatta | Szatymaz | Szava | Százhalombatta | Szebény
További községek
Gyékényes | Nógrádsipek | Váraszó | Uszód | Hegymeg | Pere | Veszprémgalsa | Dubicsány | Okorág | Söjtör | Balástya | Almamellék | Kisgyalán | Ballószög | Kisherend | Szigliget | Pilisborosjenő | Nagyrada | Vásárosbéc | Jászfelsőszentgyörgy | Bicske | Kisbér | Gesztely | Kastélyosdombó | Mikebuda | Rábagyarmat | Balkány | Kisbágyon | Somogyzsitfa | Sáp | Balatonszárszó | Rinyabesenyő | Héreg | Zimány | Egervölgy | Parád | Debrecen | Adásztevel | Tarnaszentmiklós | Hidegség | Pusztaszabolcs | Lakócsa | Nagyvejke | Vilyvitány | Markotabödöge | Lukácsháza | Balinka | Magyarkeresztúr | Vásárosfalu | Bejcgyertyános
